[1.]
1. Erdészeti Lapok (Az erdő) http://erdeszetilapok.oszk.hu/00449/pdf/
2. Keresztesi Béla: Magyar erdők(1968)
3. http://oregfak.emk.nyme.hu/
Az 1980-as évek elejéig az alcsúti akác volt az ország legöregebb akácfája. Papp József 1955-ben azt írta róla, hogy elöregedő odvas fa, törzskörméretét pedig 555 cm-nek mérte. [1.] Vajda Ernő pedig a fák életkorát elemezve említi: "Hozzá kell azonban tennem, hogy a különböző fajhoz tartozó fák vonatkozásában az öregkor viszonylagos fogalom: az akác, a fehér szeder, a mézgás éger, a jegenyenyár ritkán éri el a 120, legfeljebb 150 évet; a nyír, a tatárjuhar, a fehérfűz és sok más fa 200 évig is él; ezzel szemben a kocsányos tölgy elérheti nálunk az ezredik esztendőt is, a gesztenyefa, a diófa, a hársak és platánok is eljutnak az ötszáz-hatszázadik esztendőhöz. Így a 130 év körül tartó alcsúti akác talán "öregebb", mint az ezer év körüli életerős zsennyei tölgy. [2.]
1965 októberében:
70-es évek:
80-as évek:
Források:
1. Magyarországi faóriások és famatuzsálemek (http://oregfak.emk.nyme.hu/index.htm)
2. - 3. Dr. Vajda Ernő: Öreg Fák (1969)
4. Papp József: Magyarország védett területei - Növény-és állatritkaságok (1975)
5. Arborétumok országszerte (1984.) szerk.: Mészöly Győző
Galgamácsa határában áll az a tölgyfa, melyet Mátyás király és Mária Terézia fájának is neveznek. [1. 2.]
1966 márciusában:
2007. februárjában. A fa törzskörmérete ekkor 615 cm volt:
Források:
1. Magyarországi faóriások és famatuzsálemek (http://oregfak.emk.nyme.hu/index.htm)
2. - 4. Dr. Vajda Ernő: Öreg Fák (1969)
A Storcz-fa egy kocsányos tölgy Bag határában, mely a hírek szerint már elpusztult. Bartha Dénes 1994-es gyűjtésében még szerepel egy bagi tölgy 548 cm-es körmérettel [1.], valószínűleg ugyanez a fa. A tölgy már 1968-ban is odvas volt, melyről Vajda Ernő készített fényképeket. Ö 350 évre becsülte a fa korát.
A fa 1968 októberében:
[2.]Források:
1. Magyarországi faóriások és famatuzsálemek (http://oregfak.emk.nyme.hu/index.htm)
2-3. Dr. Vajda Ernő: Öreg Fák (1969)
A szép fekete nyárfát a település határában, a kálvária előtt láthatjuk. Ma is gyarapodó, egészséges fa, melyet sokan a Szigetköz legöregebb és egyben legnagyobb nyárfájának tartanak. Biztosan nem a legnagyobb és valószínűleg nem is a legöregebb (-> http://www.dendromania.hu/index.php?old=fotok, 2009. szeptemberi galéria), de biztosan a legismertebb. Már az 1974-es Lányok évkönyve is szerepeltet róla egy képet a Szigetköz bemutatásánál.
[1.]
Ma a fa törzskörmérete nem sokkal marad el a 6 métertől. Jelenlegi állapotáról itt is láthatunk képeket.
Forrás:
1. Lányok évkönyve '74 (összeállította: D. Nagy Éva) (1973)
A nevezetes fáról az 1963-as Kertészeti Lexikonban is olvashatunk:
"Erkel-fa. Gyulán, a Várkert-parkban idős mezei juhar (Acer campestre L.) őrzi a híres magyar zeneszerző emlékét."
Az 1968-as kiadású Gyulai városismertetőben található képen még nagy koronájú, viszonylag egészséges fát láthatunk. (A kép valószínűleg évekkel korábban készült.):
A kis füzetben ez áll:
"A Várfürdő parkjában középen áll az ún. Erkel-fa vagy Bánk bán-fa. Erkel Ferenc gyulai születésű nagy magyar zeneszerző szívesen töltötte szabadságát gyulai rokonainál. Nagyon szeretett a kastélykert lombos fái alatt dolgozni. A Bánk bán és részben a Brankovics című operája zenéjét itt írta ennek a több, mint másfélszáz éves, terebélyes fának árnyékában. A fát, melyet a Természetvédelmi Tanács védetté nyilvánított, emléktábla jelöli." [1.]
Balogh András így ír a fáról:
"A hatalmas mezei juhar alatt komponálta Erkel a Bánk bán dallamait Békésgyulán. Erről a fáról készült a bemutatott rajz. (Sajnos időközben egy nagy vihar erősen megrongálta az emlékfát.) Rapaics Raymund "Öreg fák, ősi legendák" c. tanulmányában a békésgyulai Erkel-fát platánnak írja (1929-ben). Lehetséges, hogy ilyen fa is állt a kastély parkjában."
[2.]
Különös, hogy Balogh András ezt írja, hiszen nem messze az Erkel-fától áll egy 7,5 méter körméretű platán, mely már évtizedekkel ezelőtt is igen termetes lehetett.
Papp József 1975-ben közel 4 méternek adta meg az Erkel-fa törzskerületét. [3.]
Egy videó, melyen még életében láthatjuk a fát:
http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/08/15/19/Nekem_ne_lenne_hazam__Agak_es_dallamok.aspx
Ma már csak a fa borostyánnal befutott csonka törzsét láthatjuk a parkban.
Források:
1. Implom József: Gyulai városismertető (Öt városnéző séta) (1968)
2. Balogh András: Magyarország nevezetes fái (1968)
3. Papp József: Magyarország védett területei - Növény-és állatritkaságok (1975)
A parádfürdői Rákóczi-tölgy korát 300 évre becsülték. Papp József 1962-ben 770 cm kerületűnek mérte a fa törzsét [1.], fénykorában törzskörmérete 8 méter fölött lehetett. A tölgyről Jandala Attila küldött egy érdekes fényképsorozatot gyűjteményéből a 70-es évek közepétől napjainkig.
1975-ben:
Attila hívta fel a figyelmet a fa tövében látható cserjére, érdemes figyelni a növekedését.
1980-ban:
A tölgy csonkja 1999-ben. A törzs kéreg nélkül is 785 cm körméretű.
A tölgy emléktáblája:
Források:
1. Magyarországi faóriások és famatuzsálemek (http://oregfak.emk.nyme.hu/index.htm)
2.Panoramio (http://www.panoramio.com/photo/28626207)